Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46

Névmutató: Rédai Botond

2006. július 20.

Megkezdődött a tizenhetedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A megnyitón Zólya Zoltán, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Őt Dinu Zamfirescu, a Horia Rusu Alapítvány képviselője követte, aki kiemelte, hogy létezik egy másik Románia, amelyben nem találkozunk szenvedéssel, aggályoskodással, korrupcióval. Szilágyi Zsolt politológus, az EMNT elnöke elmondta, létezik egy olyan világ, melyben Románia és Magyarország szövetségesek Brüsszelben. Ez a világ konkrét formát öltött az elmúlt tizenhat év során Tusványoson. Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő szerinte a nyári egyetem mindenekelőtt egy fórum, melyen különböző vélemények ütköztetésére adódik lehetőség. /Rédai Botond, Tusnádfürdő: Létezik egy másik Románia! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 20./

2007. március 12.

Várhatóan a jövő héten tartja Csíkszeredában soros ülését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Olyan határozat elfogadására készülnek, amely a hallgatóknak szánt ösztöndíjalap közel negyven százalékos csökkentését eredményezné. Dávid László, az egyetem rektora megerősítette az ösztöndíj-keret csökkentésének tényét. A Sapientia alkalmazza a Romániában érvényes hivatalos elveket. Ezek úgy határozzák meg az ösztöndíjalapot, hogy a létező diáklétszám alapján a hallgatók egyharmada részesülhet bármilyen juttatásban. „Egyetemünk a törvények szabta kereten felül még negyven százalék szociális ösztöndíjat biztosított hallgatóinak, ezt a jövőben, tekintettel a költségvetésre, nem tudja megtenni” – pontosított a rektor. A 2007–2008-as tanévtől kezdődően az ösztöndíjak negyven százaléka szociális, hatvan százaléka pedig érdem- és tanulmányi ösztöndíj lesz. A rektor elmondta: „Gémesi Ferenc magyar államtitkár szerint az egyetem költségvetése ugyanakkora lesz, mint a tavalyi évben. Pontosabban a magyar költségvetésből 1,4 milliárd forintot biztosítanak, ez valószínű kiegészítődik 1,65 milliárd forintra” – részletezte az intézmény vezetője. A magyarországi támogatást párhuzamos forrásokkal szeretnék kiegészíteni. /Rédai Botond: Csökkenti ösztöndíjalapját a Sapientia Tudományegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12./

2007. június 15.

Az Ajtonyi Leventeként bemutatkozó telefonáló a Csíki Hírlap szerkesztőségének vezetékes telefonján Rédai Botondot kereste június 13-án, majd miután kapcsolták, életveszélyesen megfenyegette. „Már kétszer írtál rólunk, nem tudjuk ki vagy, de megkeresünk és kitekerjük a nyakad” – mondta, majd megszakította a hívást. Rédai még aznap feljelentést tett a rendőrségen halállal való fenyegetés miatt. Kovács Attila vezetőszerkesztő nem tippelt. „Vannak olyan személyek, akiket valamilyen okból sért ez az újság” – mondta. /H. L. : Halálos fenyegetés egy riporternek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2007. július 31.

Puskaporossá vált a hangulat Gergely István római katolikus esperes Jegenyére történő áthelyezése körül. Legutóbb a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az RMDSZ egyik platformja hozott nyilvánosságra egy közleményt, amelyben azonkívül, hogy élesen bírálta Gergely Istvánt, súlyos vádakat is felhozva személye ellen. „Meddig engeded az egyházelleneseket undok támadásra, fogadatlan prókátorok százait trágár sárdobálásra?” – tette fel a kérdést a Kelemen Kálmán elnök és dr. Bárányi Ferenc alelnök által aláírt állásfoglalás. Az aláírók állítása szerint Tiszti lelkészi hivatása mellett „édesapa” is: „Az érsek a súlyos okot veled megbeszélte. Tapintatból azonban, az őt ért gyalázkodások ellenére is, becsületed védelmében nem tette publikussá azt... ” A szervezet vezetői felhívást is intéznek Tisztihez: „Gergely István tégy vallomást nyílt levélben a tényekről, határold el magad az egyházunkat támadóktól” – áll a közleményben. Gergely István elmondta: „Nem kommentálom a levélben leírtakat. Csodálkozom azonban, hogy a politika beleszól ebbe a dologba”. /Rédai Botond: Kereszténydemokrata támadás Tiszti ellen. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), júl. 31./

2007. augusztus 11.

A papválasztás megszervezése miatt megszűnik a csíksomlyói egyházközség egyháztanácsának mandátuma – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke. Előzőleg az egyháztanács augusztus 8-ára hívta össze azt a közgyűlést, amelyen a hívek titkos szavazás révén dönthettek, kit is szeretnének plébánosnak. Az egyetlen jelölt Gergely István volt, aki, Péter Tivadar egyháztanácsi vezető szerint szóban elfogadta jelölését. „A szerda esti eseménynek az lesz a következménye, hogy az egyháztanács feloszlatásra kerül. Történik ez azért, mert teljesen visszaéltek azzal a jogkörrel, amire kinevezést kaptak a főpásztortól. Amikor elfoglalták tisztségüket, templomi eskü alatt fogadták meg, hogy a szabályzatban foglaltakat, az egyház ügyét védelmezik, és a főpásztortól kapott mandátum szerint fognak eljárni. Ezzel teljesen ellentétbe kerültek, nem beszélve arról, hogy a szabályzat szerint az egyháztanács elnöke a plébános, az egyháztanács pedig nem gyűlhet össze a plébános összehívása és elnöklete nélkül” – részletezte Potyó Ferenc érseki helynök. Az érseki helynök szerint ez tulajdonképpen az érsek elleni kampány. „Csíksomlyó a katolikusságnak a központja, ahol soha nem volt gond a lelkipásztori ellátással, soha nem szenvedett csorbát a hitélet. Azért is nagyon fura és groteszk ez a hisztériába menő nagy aggódás, mert ott van több mint 80 szórványplébániánk, ahol elszórva, nehéz körülmények között élnek magyarok, katolikusok, ahová valóban kemény, határozott és öntudatos papokat kell állítani. Azokért érdekes, hogy senki nem aggódik a magyarság ügyét szívén viselők közül”, fejtette ki az egyházi elöljáró. Potyó Ferenc elismerte, fegyelmi okok is társulnak Gergely István áthelyezéséhez, ám erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. /Rédai Botond: Csíksomlyó – Feloszlatják az egyháztanácsot. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 11./

2007. szeptember 17.

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

2011. február 18.

Kitiltotta a Sapientia a Nemzetmentő Szabadegyetem előadását
Együtt a magyar nemzet túléléséért címmel tartott volna előadást Csíkszeredában szombaton délután Posta Imre, a Köztársasági Őrezred volt pszichológusa. A Székely-magyar Nemzetmentő Szabadegyetem keretében szervezett rendezvénynek végül más helyszínt kellett biztosítani, ugyanis a Sapientia Egyetem kitiltotta épületéből a szervezőket.
A rendezvény helyszíneként a Sapientia EMTE csíkszeredai épülete szerepel, ami téves. Egy félreértés következtében hirdették meg így az előadást, ugyanis egy tanárkollégánk a saját nevére foglalt termet az épületben, és ezért nem derült ki az egyetem vezetősége számára, hogy miről van szó – tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Makó Zoltán.
A Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja közleményében egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetem vezetése, az intézmény szabályzata alapján, minden hasonló rendezvénytől elhatárolódik, majd az említett paragrafust is idézi: „Az EMTE akadémiai közössége távol tartja magát bármiféle pártpolitikai tevékenységtől. Az egyetem kizárólag az oktatást és a tudományos kutatást szolgálja, és nem lehet politikai pártok céljait szolgáló megnyilvánulások színtere. Az egyetem tevékenységében a politika csak a tudományos elemzés tárgyát képezheti” – közölte az intézményvezető.
Kőfalvi: Nem tudjuk, mi áll a háttérben
Volt már hasonló jellegű történés a Sapientia Egyetemen, akkor, ha jól tudom, Bayer Zsolt előadását tiltották ki – fogalmazott érdeklődésünkre Kőfalvi Tímea, az előadás egyik szervezője. Elmondása szerint nem ismeri sem az egyetem vezetőségét, sem a felsőbb érdekeket, nem tudja, milyen háttérdolgok befolyásolják a határozatokat. „Nem méltányos az eljárás, főleg így, hogy az előadás előtt 24 órával történik. Ez nem volt szép a részükről. Az esetet minősíteni nem szeretném” – említette a döntéssel kapcsolatban a szervező. Azt is megtudtuk tőle, az előadás helyszíne végül a Szakszervezetek Művelődési Háza lesz, az időpont ugyancsak szombat, 17 óra.
Miről szól az előadás?
Az eseményt hirdető plakát szerint Posta Imre olyan tényeket mond ki, amelyeket más nem mer, olyan témákat feszeget, amelyeket a médiában a mai napig elhallgatnak a magyarok elől. Erdélyben és Magyarországon az élet napról napra nehezebb, egyre többen maradnak lakás és állás nélkül, kényszerülnek külföldre, egyre kevesebben tudják fizetni a számlákat. Miközben a kormányok ígérnek, a változás nem jön el. Bábok ülnek a román és a magyar kormány élén? A „nemzeti érzelműek” valóban a nemzetért dolgoznak, vagy a nemzet ellen? – írják a szervezők, akik szerint az előadásból többek között a további kérdésekre is válaszokat kapunk: kiknek az érdeke a megtévesztés és a manipuláció, az erkölcsi lezüllesztés, az országok, magánszemélyek eladósítása és a gazdaság destabilizálása? Vajon lejárató kampány folyik a világban a katolikus vallás ellen? Miért van ilyen nehéz helyzetben a mezőgazdaság? Miért olyan fontos most az összetartozás erősítése?
Rédai Botond, Székelyhon.ro

2011. október 31.

Elfelejtett katonai sírok
Mindenszenteket megelőző napokban javában zajlott a temetők rendbetétele. Hozzátartozók ezrei serénykedtek az elhunytak síremlékei körül, hogy méltó körülmények között gyújthassanak mécsest a megemlékezés estéjén. Vannak azonban katonai sírhantok, melyeket elfeledett a történelem. Ezek feltárásán szorgoskodik az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület, tagjai halottak napja alkalmából az emlékezés lángját is elhelyezik az általuk gondozott sírokra.
Életüket adták hazájukért, emlékükért azonban senki nem gyújt gyertyát. A két világháború alatt elesett katonák sírjai sokszor elhanyagolva, mindenki által elfeledve várnak sorsukra. Mint azt Szakács Erőss Loránd elnöktől megtudtuk, az említett egyesület a két világháború relikviáinak, felszerelési tárgyainak, kitüntetéseinek, valamint ugyanebből az időszakból származó leírásoknak, fotóknak és dokumentumoknak a felkutatása, gyűjtése és nem utolsósorban a katonai temetők, hadisírok rendbetétele, ápolása érdekében jött létre. A kutatócsoport idén kiderítette, hogy az Úz-völgyi temetőben jeltelen sírokban 601 első világháborús katona nyugszik. Levéltári kutatások révén ezek adatait is sikerült kideríteni, így még ebben az évben ötven sírkeresztet állítottak, a többit jövő nyár végéig szeretnék elhelyezni, természetesen amennyiben tudnak anyagi támogatást szerezni erre a célra. Senki nem tudott a gyimesbükki sírhantról
Most, így halottak napja környékén kimentünk a gyimesbükki temetőbe, hogy a megmaradt katonai sírokat rendbe tegyük – újságolta el Szakács. Mint fogalmazott, évekkel ezelőtt még 41síremlék volt ott, mára csak hét maradt. A munkálatok során, a véletlennek köszönhetően, egy régi sírhant is a felszínre került, létezésére még a helyiek sem emlékeztek. „Ezúton is azzal a kéréssel fordulnék az olvasókhoz, hogy akinek tudomása van elhagyott, elhanyagolt katonasírokról, értesítsen minket a 0723-446745 vagy 0744-120530 telefonszámokon” – hívta fel a figyelmet az egyesületi elnök.
Rédai Botond
Székelyhon.ro

2012. augusztus 6.

Átadták a megújult a csíkszeredai „tapsteret”
Hivatalosan is átadták a hétvégén a megújult csíkszeredai Szabadság teret. „Ez a tér, amikor én gyerek voltam, nem létezett, nem is hiányzott. Amikor kamaszodni kezdtem, lassan létrehozták, és azt gondolom, a városból mindenkinek van olyan kellemetlen vagy kellemes, a változások előtti vagy utáni emléke, amely az egykori kerámiaburkolathoz kötődik” – nyitotta meg az ünnepi beszédek sorát Ráduly Róbert Kálmán.
Csíkszereda polgármestere kifejtette, „a legfontosabb most az, hogy vegyük birtokba az újjávarázsolt teret, tekintsünk úgy rá, mintha a sajátunk lenne”. „Kicsit sötét ez a tér este, talán a letűnt korszakra, illetve a jelenre is emlékeztet. Egy kicsit szürke, talán azért, mert az életünk sem mindig színes. De leginkább annyit mondhatok el, ennyit tudott, és ennyit tud a város, ezt tudta a város megálmodni magának azokkal a tervezőkkel, akik erre érdemesnek mutatkoztak, és érdeklődést mutattak iránta. Ezt tudja megépíteni a város azokkal az építőkkel, akik erre alkalmasak” – nyomatékosított az elöljáró.
Hozzátette, habár 1989-előtt volt kialakítva, a Szabadság tér immár a 21. század elvárásainak kell megfeleljen. „A mostani gyerekek már nem fognak emlékezni a román hatalom múltbéli rémtetteire. Elsősorban nekik adom át a teret, azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik azt követően születtek, hogy ez a tér lassan a miénk lett” – fogalmazott a polgármester, aki szerint mindenkié kell hogy legyen a tér, az időseké, családoké egyaránt.
A teret Tamás József római katolikus segédpüspök áldotta meg. Az egyházi méltóság hangsúlyozta, a Szabadság tér valamikor egészen más célt szolgált, mint amire most használják. „Hála az Istennek, hogy azok az idők elmúltak. Most a szórakozásnak, a sportnak, a kirakodóvásárnak, illetve az egyházi rendezvényeknek is a helyévé vált” – mondta a püspök.
Mint arról korábban beszámoltunk, a hargitai megyeszékhely központjának felújítását az Európai Unió Regionális Operatív Programja keretében kapott 10 millió euró támogatás révén végzi el a város. A beruházás legnagyobb méretű munkálatai a Szabadság és a Majláth Gusztáv Károly tér átalakítása, ugyanakkor ennek keretében történik a Petőfi utca korszerűsítése, valamint a Petőfi utca 39. szám alatti ingatlan ifjúsági központtá való alakítása, utóbbi kivitelezését már korábban befejezték. A kivitelezési terveket Tövissi Zsolt építész és csapata dolgozta ki, a munkálatokat a csíkszeredai ING Service Kft. végzi.
Rédai Botond
Krónika (Kolozsvár)

2012. október 22.

Templom- és iskolaépítő nemzet vagyunk
Emléktábla leleplezéssel egybekötött ünnepi műsorral tisztelegtek vasárnap délben a csíkszentkirályiak községük első írásos említésének 680. évfordulója előtt. Ezzel együtt a 120 éve alapított csíkszentkirályi Népiskoláról is megemlékeztek a templomtéren tartott rendezvényen.
„Akinek nincs múltja, annak nem lesz jelene és jövője” – indította ünnepi beszédét Székely Ernő. Csíkszentkirály polgármestere úgy fogalmazott, ha születési bizonyítványt kellene kiállítani a településnek, akkor ebbe az 1332-es évszám kerülne, ugyanis ebből az évből származik a község első írásos emléke. „Ennek ellenére községünk területe több száz évvel azelőtt lakott terület volt, amelyet tárgyi leletek bizonyítanak” – nyomatékosított az elöljáró, majd rövid történelmi áttekintésbe kezdett. „Ha visszapillantunk a régmúlt időkre, láthatjuk, voltak a mainál nehezebb, ínségesebb időszakok is. De akkor sem a feladást választotta népünk, hanem ügyességének és leleményességének köszönhetően túlélte a válságos éveket” – zárta beszédét a polgármester, kihangsúlyozva: „minden nappal, minden évvel történelmet írunk a jövőnek”.
Az ünnepi köszöntők sorát Csató Béla folytatta. A csíkszentkirályiak római katolikus plébánosa az egyháznak a tanításban és nevelésben játszott szerepéről és kötelességéről beszélt. Majd a népiskola alapításáról is megemlékezett, mondván: „Mi magyarok templom- és iskolaépítők vagyunk. Szükségét látom annak, hogy a felnőtt nemzedékek népiskolák formájában kezdjenek újabb és újabb szakmákat megtanulni. Mert amint azt Márton Áron püspök mondta, kevesen vagyunk, és csak akkor becsülnek meg minket, ha sokat tudunk.” Az ünnepségen Tánczos Barna, az RMDSZ szenátorjelöltje is felszólalt. Az eseményt az elhangzott szavalatok, illetve a helyi Vadrózsa néptánccsoport fellépése és a fúvós zenekar előadása tették színesebbé. Az ünnepi program záróakkordjaként az első írásos emlék tiszteletére állított emléktáblát is leleplezték.
Pápai jegyzékben szerepel elsőként
1316-ban János pápa elrendelte a falvak jövedelmének egytizedét begyűjteni a Szentszék javára. Az adóbeszedés céljából biztosokat küldött Magyarországra és Erdélybe, akik beszedték a tizedet. Csíkszentkirály első írásos említését a tizedszedők összeírásában találjuk latinul, Sancto Rege néven. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben a falu papja, Pál négy banálist fizetett. (forrás: csikszentiraly.ro)
Rédai Botond
Székelyhon.ro

2013. január 18.

Visszatérhet a Székelyföldre a pálos szerzetesrend
Visszahívná Székelyföldre a pálos rendet Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt- plébánia esperese, a szerzetesrend magyarországi tartományának két vezetője a közeljövőben Székelyföldre érkezik.
Céljuk azon körülmények felmérése, amelyek lehetővé teszik, hogy a pálosok több évszázados szünet után ismét a székelyföldi hívek szolgálatába álljanak. „Úgy érzem, szükségünk van erre a rendre. Nemcsak azért, mert az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, hanem mert mély székelyföldi gyökerekkel is rendelkeznek” – jelentette ki Darvas Kozma József.
Az esperes úgy fogalmazott, a pálosok által képviselt életszemlélet és az ebből fakadó üzenet sokatmondó a 21. század válságba jutott társadalmának, hiszen ők az Isten- és emberszeretetnek, a munka megbecsülésének, az emberek hitben való megtartásának fontosságát közvetítik felénk. „Éppen az ő jelenlétük serkenthet minket arra, hogy értékeinket megbecsüljük, és odaadóan próbáljuk Istent és embertársainkat szolgálni. Úgy vélem, a székelyföldi társadalomnak éppen erre a kovászra volna szüksége. Jelenlétükkel egyszerűen felcsillanthatják az emberekben a reményt” – véli az esperes. Hozzátette, a pálosok a 13. század végétől voltak jelen Erdélyben, jelenlétük a 15. századig teljesedett ki. Nyomaik egész Székelyföldön felfedezhetők.
Darvas Kozma József hangsúlyozta, január 31-én a magyarországi pálos tartomány két elöljárója érkezik a térségbe: Bátor Botond, a magyar pálos rend tartományfőnöke, valamint Balla Barnabás gazdasági gondnok. Látogatásuk során fel akarják mérni a lehetőségeket, hogy mikor és milyen formában tudnának visszatelepedni Erdélybe. Az elképzelések szerint április elsejéig tartózkodnának itt, szálláshelyük Hargitafürdőn lenne.
„Fontos, hogy legyen egy olyan környezet és hely, ahol őket szívesen fogadják, és nem zavarnak senkit. Természetesen egy bizonyos infrastruktúrára is szükségük van. Ehhez a hozzánk tartozó hargitafürdői, újonnan épített plébánia a legmegfelelőbb” – nyomatékosított a pálosok esetleges letelepedésével kapcsolatban az esperes. Kiemelte, nem szabad azt megengedni, hogy egy ilyen értékes rend, mely egykoron Székelyföldön is tevékenykedett, és amelyet erőszakkal felszámoltak, eltűnjön az emberek tudatából.
„A nemrég megjelent, A pálos rend története című kiadványommal is próbáltam egyengetni, előkészíteni jövetelüket, hogy majd a mag termékeny földre hulljon” – jegyezte meg az esperes. Ebből kiderül, hogy a pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje. A rendet Boldog Özséb (1200–1270 között élt) esztergomi kanonok alapította 1250-ben. Központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyarországon Budapesten (a Szent Gellért-sziklatemplomban), Márianosztrán (Pest megyei község) és Petőfiszálláson (Bács-Kiskun megye) vannak pálos közösségek.
Rédai Botond
Krónika (Kolozsvár),

2013. április 29.

Falumúzeumot avattak Csíkmenaságon
Ezek az értékek ma olyan helyre kerültek, amely megfelelő környezetet nyújt bárkinek ahhoz, hogy betekintést nyerjen közösségünk múltjába – hangzott el a csíkmenasági falumúzeum vasárnap megtartott avatóünnepségén. Az egykori, nemrég felújított községházában helyet kapó létesítményben néprajzi gyűjteményt és képtárlatot tekinthet meg az érdeklődő.
Mint azt az ünnepség során elmondott köszöntőbeszédében György József, Csíkszentgyörgy község polgármestere elmondta, körülbelül egy évvel ezelőtt avatták fel a csíkmenasági régi községháza felújított épületét. Már akkor megszületett annak ötlete, hogy a patinás épületben kellene helyet adni a falumúzeumnak.
„Mostanra ezen értékeink olyan helyre kerültek, amely megfelelő környezetet nyújt bárkinek ahhoz, hogy betekintést nyerjen, milyen is volt közösségünk múltja. Bevallom, ahányszor végignézek ezeken a képeken és tárgyakon, elérzékenyülök, hiszen azt érzem, hogy a múltunk köszön vissza. Ez egy csodálatos érzés!” – jelentette ki a községvezető. Az elöljáró hangsúlyozta, nem sok olyan közösség van a környéken, amely ilyen gazdag örökséggel rendelkezik. „És szerencsére ennek a közösségnek vannak olyan tagjai, mint Károly Veronika és Adorján Erzsébet, akik nap mint nap tesznek azért, hogy ez az örökség fennmaradjon a jövő számára” – fogalmazott a polgármester, aki szerint a menaságiak büszkék lehetnek múltjukra.
Ezt követően Károly Veronika, a csíkmenasági Repülj Madár Egyesület elnöke vázolta fel röviden a falumúzeum létrejöttének történetét. A hagyományőrző egyesület vezetőjétől megtudhattuk, tíz évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni a falu néprajzi tárgyait. Az első kiállítást pedig évekkel ezelőtt a helyi iskola egyik osztálytermében rendezték be. 2005-ben költöztek be a régi községháza két termébe, amelyeket az épület tavaly befejezett felújítása után ismét birtokba vehettek.
Az illetékes kiemelte, a Bethlen Gábor Alaptól nyert 1,2 millió forintos pályázatnak, valamint a polgármesteri hivatal támogatásának köszönhetően sikerült berendezni a kapuit megnyitó falumúzeumot. Károly beszéde során köszönetet mondott az egyesület alelnökének, Adorján Erzsébetnek, aki elmondása szerint, kulcsszerepet játszott az említett pályázat elnyerésében. Ugyanakkor megköszönte mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak a falumúzeum létrejöttéhez.
A létesítményt Csala László helyi plébános áldotta meg, mondván: „Ne csak felavassuk ezt a létesítményt, hanem értékeljük is azt. Hiszen a mi nemzeti kincsünk.”
Rédai Botond
Székelyföld.ro

2013. május 4.

Elkészült a Siculicidium útja
A madéfalvi veszedelemhez kapcsolódik az a tanösvény, amelynek kiépítésére 2010-ben nyert 200 ezer eurós pályázatot Madéfalva önkormányzata. A tavaly nyáron elkezdett munkálatok a végéhez értek, a projekt keretében készült menedékházat vasárnap 16 órakor szentelik.
A tanösvény segítségével a már említett történelmi eseményt mutatják be az érdeklődőknek. Tizennégy stációt létesítettek, többnyelvű tájékoztató pannókat helyezve a kiszemelt területekre. Ezek a stációk a község azon részein találhatók, amelyhez a madéfalvi veszedelem valamilyen eseménye társítható, kiindulópont maga az emlékmű. Megállót alakítottak ki például Zöld Péter plébános szülőházánál, az első ágyúbecsapódás pontján és így tovább. Ezeken a helyeken térrendezés is zajlott, így tetszetősebb képet kapott a falu. A tanösvény hossza mintegy 3 kilométer, ennek létéről a község bejáratánál elhelyezett, fa kivitelezésű pannók is tájékoztatnak.
Szentes Csaba polgármester elmondta, a projektbe foglalt munkálatokat maradéktalanul elvégezte a kivitelező, a tanösvény hivatalos átadása azonban még várat magára. „Kisebb többletmunkákat kell elvégezzünk, ezek nem voltak a beruházás részei” – részletezte az elöljáró. A projekt részeként egyébként a helybéliek által majálisozóként ismert területen kétszintes, központi fűtéssel ellátott menedékház épült. Mint arról a községvezető már korábban beszámolt, itt egy táborhelyet szeretne kialakítani az önkormányzat. Erre vonatkozó elképzelés, hogy a testvértelepülések mindegyike egy-egy faházat építene a területre, így közel hatvan gyerek egyidejű táboroztatására nyílna lehetőség.
Rédai Botond
Székelyföld.ro

2013. június 26.

Visszatérni a tiszta forrásokhoz
Megérkezett a lengyelországi Częstochowába a Fekete Madonna-zarándoklat, amelynek különlegessége, hogy a csíksomlyói kegyszobor másolatát is magával viszi.
A hitünkben megújulni, „felnőtté válni” úgy lehet, ha visszatérünk azokhoz a tiszta forrásokhoz, ahonnan az előttünk járó nemzedékek is táplálkoztak. Visszatérni azokhoz a szent helyekhez, ahol az imádsággal megszentelt környezet erre a megújulásra és hitünk „korszerűségének” megtalálásához reményt ad – ezekkel a szavakkal indították útjára Budapestről immár harmadszorra a Fekete Madonna zarándokvonatot. Különleges zarándoklat ez, hiszen általa jut el a csíksomlyói kegyszobor mérethű másolata a lengyelországi pálos kolostorba.
A világhírű czestochowai pálos kegyhelyre igyekvő szerelvénynek a száznál is több csíki és székelyföldi utasa mellett egy egyedi „vendége” is volt. Az egyik vonatkocsiban, „dobozolva” várta végállomását az immár Székelyföldet és Budapestet is megjárt csíksomlyói kegyszobor másolat. A történet még tavaly pünkösdkor kezdődött, amikor is a lengyelországi pálosok a Fekete Madonna kegykép hű másolatát adományoztak a csíksomlyói ferenceseknek. A szeretet és barátság ajándéka nem maradt viszonzatlanul: egy évre rá, ugyancsak pünkösdkor indult útjára Csíksomlyóról a marosszentannai Demeter József által készített Mária-szobor mérethű másolata, hogy elfoglalhassa méltó helyét a lengyelek lelki központjában.
Több mint hétszáz zarándok
Zsúfolásig telt szerelvények várták hétfő este az indulást a budapesti Nyugati-pályaudvaron. A harmadik alkalommal – a Misszió Tours Utazási Iroda által – szervezett Fekete Madonna zarándokvonatnak ezúttal egy különleges „utasa” is akad: a csíksomlyói kegyszobor fából készült hasonmása.
„Reméljük idén is lelkiekben gazdagít bennünket ez az út. Amely ezúttal kissé sajátosabb, hiszen a csíksomlyói Szűz Mária hasonmását visszük Lengyelországba” – fogalmazott az indulás előtti papi áldás során Tamás József csíkszeredai római katolikus segédpüspök. A vonatkocsikban több mint hétszáz zarándok várta már, hogy elkezdhesse a Felvidéken át vezető, sok száz kilométeres útját Częstochowába, köztük mintegy százötven csíki és székelyföldi zarándok is.
Budai: mindig volt valami különlegesség
„A tavalyi, általunk szervezett csíksomlyói Boldogasszony Zarándokvonat különlegessége az volt, hogy a Fekete Madonna képmásolatát szállítottuk Székelyföldre, amit ott óriási örömmel fogadtak” – jelentette ki az utazás közben adott interjúja során Budai László. A Misszió Tours Utazás Iroda vezetője kiemelte, ezúttal is tartogattak különlegességet, hiszen a kegyszobor hasonmását szállítják a lengyelek lelki központjába, a világ egyik legnagyobb zarándokhelyére.
„Ez számunkra egy különösen nagy kegyelem. Ha számunkra nem jelentene lelki többletet egy ilyen út, akkor nem is szerveznénk. Mi ezt azért tesszük, mert lelki megújulásra vágyunk mi magunk is, és ahhoz szeretnénk hozzá segíteni másokat is. És ahogy a jelmondatunk is kifejezi, mindezt a krisztusi, keresztényi tiszta forrásból gondoljuk megvalósítani” – nyomatékosított Budai.
Benne van a hit és a kultúra
Ugyanazt szolgálta Lengyelországnak a czestochowai kegyhely, mint a székelyeknek, illetve a világ magyarjainak Csíksomlyó: ott van benne a hit, ott van benne a kultúra és a nemzeti érzésben való elmélyülés – ezt már a zarándoklaton szintén részt vevő Urbán Erik ferences testvér fogalmazta. A csíksomlyói kegytemplom igazgatója kifejtette, örvend, hogy eljuthat a lengyelországi kegyhelyre. „Kettős érzés van bennem, hiszen egyrészt hivatalból vagyok itt, mint a kegyszobor átadója a ferences rend részéről, másfelől pedig mint egyszerű zarándok. A zarándoklat egyébként mindig a lelkiekkel van összekötve, célja a hitben való elmélyülés, megújulás” – magyarázta rövid beszélgetésünk során az egyházi méltóság.
Szintén a kegyszobor másolatának átadását méltatta Tamás József segédpüspök. „Nagy megtiszteltetés ez a gyulafehérvári főegyházmegye és a ferencesek számára. Persze már az megtiszteltetésnek számít, hogy a csíksomlyói kegyhelyen őrizhetjük a Fekete Madonna kegykép mását. A kegyszobor másolatának átadásával is rendhagyó eseménynek lehetünk majd szemtanúi. Általa Csíksomlyó a világ keresztényeinek a köztudatába is bele fog vésődni” – említette a segédpüspök.
Beer Miklós: újból reményt adhatunk Európának
„Örömmel kapcsolódom ehhez a zarándoklathoz. Lélekben ott voltam Csíksomlyón, amikor a pálosok adták át a Fekete Madonna hiteles képmásolatát. Hiszem azt, hogy ez a mostani találkozás a magyar és lengyel nép hitben megalapozott barátságát tovább fogja erősíteni, és reménységem az, hogy a hitében meggyengült Európának, itt az öreg kontinens közepén, újra tudunk bátorítást adni és reményt – mondta el kérdésünke Beer Miklós. A váci egyházmegye püspöke úgy fogalmazott, tulajdonképpen az egész életünk egy nagy zarándoklat. „És mi, hívő emberek így értelmezzük életünket, mintha az Isten felé vezető utunkat járnánk. Úgy akarunk megérkezni minden zarándokhelyre, azzal az örömmel és azzal az előrevételezett élménnyel, mintha már ott lennénk az Atyai házban. Éppen ennek az élményével akarunk aztán visszajönni a napi gondjainkhoz, feladatainkhoz, hogy ebből a reménységből kapjunk erőt” – osztotta meg az utazás alatt a zarándoklattal kapcsolatos gondolatait a váci püspök.
Bátor Botond: fájdalmas volt, amikor elvitték
„Általában amikor valakit megszeretünk, akkor tudjuk azt igazán, amikor elmegy. Nagyon fájdalmas volt amikor a budapesti pálos rendi Sziklatemplomból két hónap után elvitték a kegyszobor másolatát. Ez idő alatt ugyanis nagyon sokan fordultak meg templomunkban” – osztotta meg tapasztalatait Bátor Botond. A magyarországi pálos tartományfőnök szerint a Szűzanya különböző formában mutatkozik meg a világ különböző részein. Tulajdonképpen mindenhol ugyanaz, de valahogy minden nemzet a saját sorsának az alakítását csomagolja bele a Mária-tiszteletébe. „A csíksomlyói kegyszobor az elszakított magyarság egy nagyon fontos szimbóluma. Nehéz időkben kapaszkodtak a Szűzanya kezébe Csíksomlyón, ez adott erőt az ott lakóknak ahhoz, hogy kitartsanak hitükben, munkájukban” – fogalmazott a kegyszoborral kapcsolatban a pálos rendi elöljáró. A zarándokvonat pedig egyre csak szelte a kilométereket, közelítve végállomásához. A felvidéki határon, Párkányban megható, ünnepélyes fogadtatásban volt részük a zarándokoknak. Az utazás végül, egy felhőszakadás okozta árvíz miatt, a tervezettnél mintegy négy órával lett hosszabb. Ez azonban nem tágította el a zarándokokat attól, hogy zsúfolásig megtöltsék a Jasna Góra-i bazilikát az érkezés után tartott ünnepélyes szentmise alatt. A szerdai nap tartogatja egyébként az idei Fekete Madonna zarándoklat legfontosabb mozzanatát: a székelyföldi vendégek ünnepélyesen átadják a pálos szerzeteseknek a Csíksomlyóról érkező kegyszobor másolatát.
A Fényes Hegy
A Jasna Góra-i pálos kolostor – magyar jelentése Fényes Hegy – Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál. Az épületegyüttes részben gótikus, részben barokk stílusú. A kolostor a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a częstochowai Fekete Madonna ikon, amely az 1382-es alapítás körül került a kolostorba. A Mária-kép csodáiról több hír kering. Az egyik szerint minden pénteken a vecsernye idején egy angyal keze a leplet levette róla, szombaton azonban ugyanazon időben újra letakarta. Teljes 24 óráig ragyogott a kép, nappal mint a nap, éjjel mint a hold. II. Gergely pápa Germán konstantinápolyi püspökhöz írt levelében pedig azt írja, hogy ahányszor a várost saracenusok vagy más hitetlenek ostromolták, a polgárok, bízva Mária védelmében, a képet az ájtatosok éneke és imája közben körülhordták, s mindig megmenekültek a veszedelemtől.
Rédai Botond
szekelyhon.ro

2013. július 3.

Visszatér a végekre a Kárpátok Őre
Közel száz esztendeje lerombolt emlékmű támad fel poraiból Csomortánban. A Kárpátok Őre nevű alkotással az egykori határvédő székelyek előtt szeretnének tisztelegni a helybéliek. Az eredeti szobrot még 1915-ben állították fel Kolozsváron, ám a háború után Erdélybe bevonuló román csapatok katonái elpusztították azt. Ennek hű másolata került most a csomortáni iskola udvarára.
A végeken vagyunk. Az akkori Nagy-Magyarország legkeletibb pontjához esünk közel, alig 18 kilométerre van tőlünk Kóstelek – magyarázta az őrt álló honvédet ábrázoló szobor állításának apropóját Székely Csaba. A csomortáni fafaragó – az emlékmű egyik készítője – szerint valahol természetes, hogy a Kárpátok egykori őreinek emléket állító alkotás az említett településen kap helyet.
Mint megtudtuk, a szóban forgó szobor története közel száz évre nyúlik vissza. Első ízben ugyanis 1915-ben Kolozsváron avatták fel Szeszák Ferenc Kárpátok Őre emlékművét. Általa azon székelyek előtt tisztelegtek, akik Árpád fejedelem által kialakított védelmi rendszerben szolgáltak, melynek rendeltetése az volt, hogy megvédje a Kárpátok hágóit, szorosai a külső támadások ellen.
A rendszerváltás után Kolozsváron ismét fel szerették volna állítani ezt az emlékművet, de ez politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János kaposvári születésű szobrász és Tóth Vásárhelyi József budapesti építész alkotása a magyarországi Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe, amit a 2000-es évek elején avattak fel – tájékoztatott Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere. A községvezető elmondta, egy ottani megemlékezés alkalmával hangzott el, hogy a Kárpátok Őrének tulajdonképpen a végeken lenne a helye. „Egy magyarországi vállalkozói csoport fel is karolta az ötletet, így került az alkotás Csomortánba” – fogalmazott az elöljáró.
Székely kapuk és a hont védő őr
Az emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, tölgyfából készült, határőrt ábrázoló szobor. Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült torony veszi körül. A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert. A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba csomortáni fafaragók készítették, míg a talapzatot Forró Attila csíkszeredai vállalkozó készítette. Az emlékmű terveit Tóth Vásárhelyi József rajzolta.
Pénteken avatják a szobrot
A csomortáni iskola udvarán felállított Kárpátok Őre emlékmű megáldását július 5-én, pénteken 18 órától tartják. A szervezők tájékoztatása szerint az eseményen a történelmi egyházak, civil szervezetek és politikai pártok (RMDSZ, EMNP, MPP), illetve a Székely Nemzeti Tanács képviselői egyaránt részt vesznek. Az ünnepség egyúttal tisztelgés a dicsőséges pozsonyi csata 1106. évfordulója előtt.
Az első honvédháború
A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időszakban zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről van szó, ugyanis a korhoz mérten hatalmas hadseregek csaptak össze. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Birodalom és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború.
Rédai Botond
Székelyhon.ro

2013. szeptember 6.

Hargitafürdőre jönnek a pálosok
Határozatban szentesítette a magyar alapítású pálos rend vezetőtestülete Lengyelországban, hogy a magyar tartomány pálosai Erdélyben kolostort alapíthatnak, melynek helyszíne Hargitafürdő lesz.
Több száz év után térhetnek vissza Székelyföldre a fehér barátok
A tervek szerint a szerzetesek október folyamán veszik birtokba rezidenciájukat, a kisszámú közösség egyik tagja vélhetőn Bátor Botond magyarországi tartományfőnök lesz.
A pálos generális tanácsadó testülete, a rendfőnöki tanács – definitórium –, élén P. Izydor Matuszewsky generálissal múlt csütörtökön döntött az erdélyi kolostoralapításról – tájékoztatott Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia esperese. Elmondta, a rezidencia Hargitafürdőn lesz, az épületeket a Szent Kereszt-plébánia bocsátja a letelepedők rendelkezésére.
Bátor Botond magyarországi tartományfőnök már felvette a kapcsolatot a gyulafehérvári érsekséggel, hiszen a pálosok a Jakubinyi György érsek vezette főegyházmegye területén szeretnének szolgálni, és ehhez érseki engedélyre van szükség. „A Hargitafürdőt is ellátó plébániánk szintén megad minden segítséget a pálosoknak" – nyomatékosította az esperes. Kiemelte, erről már több pontban egyeztettek a tartományfőnökkel.
„Megegyeztünk abban, hogy a hargitafürdői plébániát és a templomot átadjuk számukra, hogy nyugodt körülmények között tudják élni szerzetesi életüket. Erről szerződést is kötünk" – jegyezte meg az esperes. Hozzátette, a Szent István-közösségi házat a plébániával közösen használhatják majd a pálosok. Darvastól megtudtuk, az általa vezetett plébánia a kolostor fenntartási költségeit is felvállalja, ugyanakkor eljárnak az érsekségnél annak érdekében, hogy a letelepedő barátok alkalmazotti státusba kerüljenek.
„Az év első felében három hónapot töltött köztünk a pálos rend két tagja. Jelenleg is tartózkodnak szerzetesek Hargitafürdőn. Reméljük, hogy a legkevesebb három tagot számláló közösség novemberig el tudja foglalni helyét Hargitafürdőn" – mondta az esperes. A Szent István névre keresztelendő kolostor alapítói okiratainak ünnepélyes aláírására október folyamán kerülhet sor. „Jövőre lesz a 80. évfordulója annak, hogy a pálosok visszatérhettek Magyarországra. Ennek az ünnepnek az előjátéka, nyitánya lenne a hargitafürdői kolostoralapítás. Sok támogatásra és jóakarók segítségére lesz szükség ahhoz, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend ismét megtalálja helyét a székely kultúrában" –mutatott rá a Szent Kereszt-plébánia esperese.
Kik is a pálosok?
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje – olvasható a Darvas Kozma József által rendelkezésünkre bocsátott, általa szerkesztett és közölt írásból. A rendet Boldog Özséb (1200–1270 között élt) esztergomi kanonok alapította 1250-ben. Központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Szent Gellért-sziklatemplomban), Márianosztrán (Pest megye) és Petőfiszálláson (Bács-Kiskun megye). Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több mint háromezer remete élt. Erdélyben és Kárpátalján 40 monostoruk volt.
A pálosok annyira szerények voltak, hogy Özséb rendfőnök óta soha sem kezdeményezték szent életű társaik vagy vértanúik boldoggá vagy szentté avatását. A szerzetesek arra törekedtek, hogy Isten akaratát tegyék, és a hiú dicsőség látszatát is kerülték. Kétkezi vagy szellemi-lelki munkát végeztek, olvastak, imádkoztak, másoltak, írtak és tanítottak. Ha elöljáróról vagy alattvalóról bebizonyosodott, hogy a saját előléptetése érdekében levelet írt a rendfőnöknek, szigorúan megbüntették, és három évig minden hivatalra megválaszthatatlannak minősítették. A pálosok szegénységük, belső fegyelmük, kisugárzásuk és életszentségük révén lettek népszerűek. A mindennapi munka végzése által közel kerültek a társadalomhoz, jótékony hatást gyakoroltak az emberek erkölcsi és szellemi életére.
Pálos-ferences baráti kapcsolat
A czestochowai és csíksomlyói Mária-kegyhelyek különleges kapcsolata tavaly kezdődött el. Akkor a pálosok a Jasna Góra-i kolostorban őrzött Fekete Madonna-kegykép másolatát hozták el a csíksomlyói Ferenc-rendi testvéreknek. Mieczislav Polak pálos rendi perjel adta át az ajándékot a pünkösdi búcsú alkalmából, a lengyel–magyar testvéri kapcsolat megerősítésének jeleként. Viszonzásul a ferencesek ez év júniusában a csíksomlyói Mária-kegyszobor mérethű hasonmását ajándékozták a Jasna Góra-i kolostornak. A másolat a Fekete Madonna zarándokvonattal érkezett meg rendeltetési helyére, az ajándékot Urbán Erik ferences testvér, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója adta át.
Rédai Botond
Krónika (Kolozsvár)

2013. november 12.

Kilencezer lejes bírság
Újból megbírságolta Hargita megye prefektusa Bíró László csíkmadarasi polgármestert a magyar zászló kitűzése miatt, ezúttal 9000 lejre. Ezzel együtt bírósági keresetet is benyújtott ellene jogerős törvényszéki határozat be nem tartása címen. Néhány hónap alatt ez a második alkalom, hogy a községvezetőnek felelnie kell a piros-fehér-zöld lobogó községházára történő kitűzése miatt. A polgármester nyugtázta a bírságolás tényét, lemondását is fontolóra vette.
Szeretném megjegyezni, hogy ez az intézkedés nem más, mint a válaszom Románia törvényeinek semmibevételére, valamint egy jogerős törvényszéki határozat be nem tartására – ezekkel a szavakkal támasztotta alá Jean Adrian Andrei az újabb bírságot megállapító jegyzőkönyv kiállítását az Agerpres hírügynökségnek. Mint a kormánybiztos elmondta, az eljárást az indokolta, hogy a polgármester következetesen megtagadja a piros-fehér-zöld lobogó eltávolítását, noha ennek kitűzését törvénytelennek ítélte mind a Csíkszeredai Bíróság, mind a Hargita Megyei Törvényszék. A prefektus hangsúlyozta, ezzel együtt bírósági keresetet is benyújtott a községvezető ellen jogerős törvényszéki ítélet be nem tartása miatt. Az elöljáró úgy értékelte, Bíró László semmibe vette az ország törvényeit azzal, hogy a magyar zászló eltávolítása után három nappal újfent kitűzte azt a községháza homlokzatára.
Mint mond a jegyzőkönyv?
A prefektus által kedden kiállított jegyzőkönyv szerint a madarasi községházánál a helyszíni ellenőrzést a délelőtti órákban végezték, a jegyzőkönyvet a polgármester hiányában Blága Béni jegyző írta alá. A dokumentum szerint a polgármester nem tartotta be a Románia zászlajának használatára vonatkozó törvényes előírásokat. A polgármesternek tételesen a 2001/1157-es kormányrendelet kettes és hatos alpontjának a megsértését róják fel. Azaz, hogy a közintézmények bejáratához két román címeres zászlót kell kitűzni, illetve hogy más országok lobogóit kizárólag a hazaival együtt és különleges alkalmakkor lehet kitűzni. Az első kihágásra ötezer lejes, míg a másodikra négyezer lejes bírságot állapítottak meg, így a községvezetőnek összesen kilencezer lejt kell kifizetnie, a törvények szerint saját zsebéből.
A tisztségéről való lemondást is fontolóra veszi Bíró
„Ha nem tudják megérteni, hogy mi csupán szimbólumaink használatához ragaszkodunk, akkor nem sok értelmét látom a harc folytatásának. Főleg, hogy egyedül vagyok a térségben, aki ilyen szinten felvállaltam ezt a kérdést” – reagált az eseményekre Bíró László. Csíkmadaras polgármestere kifejtette, a címeres magyar lobogó történelmi szimbólumunk, ennek a községháza homlokzatán van a helye, akárcsak Románia jelképének. „Én úgy érzem, nem bántottam senkit, nem akartam senkinek rosszat ezzel. Nem értem, hogy mi bánthatja őket annyira, mit akarnak elérni. Ahogy 2008-2012 között, négy éven keresztül senkit nem zavart ez a zászló, úgy most sem kellene problémát jelentsen” – nyomatékosított a polgármester. Bíró hangsúlyozta, a jegyzőkönyvben foglaltak szerint nemcsak a magyar, hanem a székely zászló használatát is kifogásolja a prefektus. „Ha nem tudom megvédeni az álláspontomat, akkor valószínű én tévedtem” – említette az elöljáró, arra célozva, hogy ha újfent nem jár sikerrel a jegyzőkönyv megfellebbezésével, akkor tisztségéből való lemondását is fontolóra veszi.
Regénybe illő történet
Csíkmadaras polgármestere 2008-ban helyezte ki a piros-fehér-zöld lobogót, rá négy évre pedig a román média hatására indult hivatalos eljárás az ügyben. Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa 4000 lejről szóló jegyzőkönyvet adott át a polgármesternek idén februárban. Végül hosszas jogi hercehurcát követően Bíró Lászlót 2500 lejes bírság kifizetésére és a magyar lobogó bevonására kötelezte a Hargita megyei prefektus, ennek október végén eleget is tett a községvezető, majd néhány nappal később ismét kitűzte a szóban forgó címeres zászlót a községházára.
Rédai Botond
Székelyhon.ro

2013. november 20.

Nagytusnád híres szülöttjére emlékeztek
Ő sosem távolodott el szülőfalujától, a szülőfalu viszont eltávolodhat tőle, ennek az eltávolodásnak a neve felejtés – hangzott el azon a szerdai nagytusnádi ünnepségen, amelyen a falu szülöttjéről, Ábrahám Ambrus világhírű biológusról emlékeztek meg. Az esemény apropója a Kossuth-díjas akadémikus születésének 120. évfordulója volt.
A helyi plébániatemplomban szentmisével kezdődött a megemlékezés. Ennek során Nemes István, az Imets Fülöp Jákó Általános Iskola tanára méltatta a település 1989-ben elhunyt világhírű tudós szülöttét. „Ő sosem távolodott el szülőfalujától, a szülőfalu viszont eltávolodhat tőle, s ennek az eltávolodásnak a neve felejtés. Illő tehát, hogy ahhoz, aki a távolság ellenére is oly közel volt falujához, most faluja közeledjék, és engedje, hogy közel kerülhessen kései falustársai szívéhez. Ez az ok, amiért most felelevenítjük a világhírű kutató, akadémikus, biológus és egyetemi tanár nevét” – fogalmazott Nemes.
Az oktató Ábrahám életpályáját ismertette, hangsúlyozván, fő érdeme, hogy láthatóvá tette a láthatatlant. „Világunk tele van láthatatlan titkokkal, összefüggésekkel, szépségekkel, Isten rejtett teremtői gondolataival, amelyek izgalmasak, mélyek, és arra várnak, hogy valaki megpillantsa őket. Az igazi emberi élet pedig igyekszik megpillantani a láthatatlant” – mondta a pedagógus.
A szentmise zárásaként Pál Vilmos helyi plébános kiemelte, a múltnak ösztönöznie kell bennünket arra, hogy minél jobban és hatékonyabban gyarapítsuk az elődeinktől kapott talentumokat. A megemlékezés koszorúzással és rövid kulturális előadással folytatódott az Ábrahám Ambrus tiszteletére a külső templomfalon elhelyezett emléktáblánál.
Ezúttal Albert Gábor Árpád iskolaigazgató szólt az ünneplő közösséghez. Az intézményvezető a tantestület munkáját méltatta, megköszönve azt, hogy az elődök által képviselt szellemiségben nevelik a diákokat. „Erőt kell merítsünk őseink hagyatékából” – ez már Rafain Zoltán, a tusnádi közbirtokosság elnöke részéről hangzott el, aki szerint mindenkinek ki kell vennie részét a közösség, a falu építéséből.
Rédai Botond
Ábrahám Ambrus (Tusnád, 1893. nov. 20. – Budapest, 1989. jan. 11.) premontrei szerzetes a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára volt.
Székelyhon.ro

2013. december 9.

Gazdaévkönyv és születésnap
Az Erdélyi Gazdaévkönyv kiadásával ünnepli egyéves születésnapját a 7határ erdélyi gazdaportál és annak működtetője, az Agrár Média Egyesület. Mint az ezzel kapcsolatos hétfői csíkszeredai sajtótájékoztatón kiderült, a 240 oldalas színes könyv tartalma közel ötven szerző munkájának eredménye.
Erdély egyedüli magyar nyelvű gazdaportáljaként tavaly decemberben kezdte meg működését a 7határ.ro. „Induláskor sokan kételkedtek az oldal létjogosultságában, mi viszont azt vallottuk, a falu világához ma már a világháló is hozzátartozik” - fogalmazott a kezdetekről Mihály László. A portál igazgatója kifejtette, az elmúlt egy esztendő valóra váltotta a reményeket, hiszen a közel ötvenezer egyedi látogató azt bizonyítja, van kereslet a honlapra feltöltött információk iránt.
„A honlap az elmúlt egy évben rendszeresen frissült, és egy év után elmondhatjuk, az oldal legnépszerűbb anyagai az erdélyi gazdákról szóló helyszíni riportok voltak. Ezen belül a Biokert rovat bizonyult a leglátogatottabbnak, amelyet a Polgár-Társ Alapítvány támogatott. A hat hónap alatt heti rendszerességgel közöltünk biogazdálkodás témában cikkeket, ezek között több olyan riportot, amely biogazdákat mutatott be. Törvényismertető rovatunkban rendszeresen tájékoztatjuk a gazdákat az aktuális mezőgazdasági törvénykezés újdonságairól” – számolt be az első év eredményeiről dióhéjban Daczó Dénes, az oldal főszerkesztője, aki ugyanakkor a különböző írások szerzőinek is köszönetet mondott.
A tájékoztatón elhangzott, a 7határ portál szerkesztői további fejlesztéseket terveznek, ugyanakkor az idén megtartott rendezvényeket is szeretnék újból megszervezni: 2014 tavaszán a II. Csíki Magbörzét, valamint ősszel a Falu a városban elnevezésű családi hétvégét. Állandó jellegű nyomtatott kiadvány megjelentetése viszont egyelőre nem szerepel az elképzelések között.
Az egyesület tevékenységét a Polgár-Társ Alapítvány mellett a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatta, jövedelemadójuk 2 százalékát pedig több olvasó is az egyesületnek ajánlotta fel.
Évkönyv a gazdáknak
„A kötet szerkesztése során azt tartottuk szem előtt, hogy a cikkekből a jelenlegi erdélyi, székelyföldi mezőgazdaság, vidéki kezdeményezések sokszínűsége rajzolódjon ki. Ez az élet annál változatosabb, hogy egyetlen kiadványban be lehessen mutatni, ezért a kötet csak ennek egy részét képes begyűjteni szubjektív válogatásban, amely jól érzékelteti a vidék életképességét” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Daczó, az Erdélyi Gazdaévkönyv szerkesztőjeként. Kiemelte, a kötet szakmai anyagait a szerkesztők felkérésére agrármérnökök, állatorvosok, biológusok, erdőmérnökök, kertészmérnökök, vidékfejlesztési szakértők, gépészmérnökök és méhészek írták. Közülük többen gyakorló gazdák is, akik szakmai tapasztalataikat is megosztják a cikkekben.
A kiadványt lapozgatók a mezőgazdasági tevékenység széles palettájáról tájékozódhatnak, ugyanakkor különböző kutatásokról, és a vidéki élettérhez kapcsolódó civil kezdeményezésekről is értesülhetnek az érdeklődők. Az évkönyv kalendárium részében kertészmérnökök hónapra lebontott tanácsai olvashatók. A könyv 9,90 lejért vásárolható meg a könyves üzletekben és lapterjesztőknél, vagy megrendelhető a www.gazdaevkonyv.ro honlapról, postai utánvétellel.
Rédai Botond
Székelyhon.ro

2013. december 11.

Játékfilm készül Márton Áronról
Ez a film Erdély legkritikusabb történelmi korszakának küzdelmeit, ugyanakkor a legszebb erkölcsi győzelmeit hivatott szemléltetni – hangzott el azon a hétfői csíkszeredai sajtótájékoztatón, amelyen a Márton Áronról készülő játékfilmről beszéltek a Mustármag megújulás-szolgálat munkatársai. Az elképzelések szerint az egykori gyulafehérvári püspök életét ábrázoló alkotást legkorábban két év múlva mutatnák be a nagyközönségnek.
A Mustármag megújulás-szolgálat 2012 őszén megalkotta a Népemért vállalom című zeneművet Márton Áron püspökről. A művet azóta már tizenkilenc alkalommal mutatták be Erdély-szerte – számolt be az előzményekről Tarjányi Krisztina. Az említett közösség munkatársa kiemelte, ez idő alatt azt tapasztalták, hogy az egykori püspök egyénisége nagy erővel hat még ma is, egy közösségbe tudja hívni az embereket. „Erre az igényre válaszolva döntöttünk úgy, hozzáfogunk egy játékfilm megalkotásához” – magyarázta a közösségi tag. Hozzátette, a film célja bemutatni az igazságot hirdető és képviselő püspököt, a népe védelmét hősiesen felvállaló, bátor vezetőt, a vele együtt küzdő, a háborúk, az államosítás, a kollektivizálás kegyetlenségein felülemelkedő nép életerejét, a közösségi élet szépségeit, örömeit.
„Azt szeretnénk érzékeltetni, hogy mindaz, amit Márton Áron egyénisége hordoz, ma is időszerű. Ez a film Erdély legkritikusabb történelmi korszakának küzdelmeit, ugyanakkor a legszebb erkölcsi győzelmeit hivatott szemléltetni. Segíteni akarjuk a nézőt, hogy a látottakból leszűrje az örök érvényű emberi és isteni igazságokat, a mai élethelyzetekre ezeket tudja alkalmazni, döntéseihez kapjon segítséget. Azt szeretnénk, hogy ez az alkotás a hívő népközösség tanúságtétele legyen” – hangsúlyozta Tarjányi.
Mint kiderült, a filmnek közösségi súlypontja lesz, ezért a forgatás során több mint húsz Erdélyi helyszínt keresnek fel, mintegy 140 település lakóit szólítva meg a tömegjelenetek lebonyolításához. A csíksomlyói búcsú megjelenítéséhez például Csík-környéki lakosokat vonnának be, csíkszentdomokosi forgatásokhoz pedig felcsíki statisztákat választanak ki. Az elhangzottak szerint a megvalósításban a fő szempont az, hogy elsősorban erdélyi szereplőket, színészeket, szakembereket kérnek fel. „Amikor minden helyi lehetőség, erő megmozgatódott, akkor vesszük igénybe a magyarországi vagy külföldi segítséget, eszközökben, pénzben, szakemberekben” – emelte ki Tarjányi.
„Evangelizáció egy játékfilm kapcsán”
Ezekkel a szavakkal jellemezte a filmkészítés teljes folyamatát Papp László római katolikus lelkész. Az említett közösség alapítója, aki egyébként a játékfilm forgatókönyvének a szerkesztője elmondta, a film minden jelenete történelmi valósággal épül fel Márton Áron személye köré. A nagyobb szerepeket hivatásos színészek alakítják majd, ezek kiválasztása a későbbiekben történik meg. „Mindenképpen azt szeretnénk, hogy a főszerepet erdélyi színész alkossa” – nyomatékosított a lelkész. Papptól megtudtuk, a forgatásra való felkészülést egyfajta imaszolgálattal kezdik el hamarosan, amelybe minden erdélyi közösséget bevonnak. „Utána következik egy úgynevezett szellemi, lelki előkészület, melynek révén segítünk Márton Áron szellemiségére ráhangolódni az érintetteknek” – jelentette ki a lelkész, aki szerint a tulajdonképpeni forgatás a nyár közepén kezdődne.
A lelkész részéről az is elhangzott, a legkevesebb 700 ezer eurós költségvetésű film rendezője a magyarországi Dér András lesz, aki 1999-ben a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenységéért állami kitüntetésben, Balázs Béla-díjban részesült a magyar kormány részéről. A tervek szerint a játékfilm legkorábban két év múlva készülhet el. Aki ennek megvalósításában szeretne közreműködni vagy bármilyen nemű segítséget nyújtani, az a [email protected] drótposta címen jelentkezhet.
Rédai Botond
Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 | 31-46